Szeretettel köszöntelek a Kutyaimádók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kutyaimádók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kutyaimádók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kutyaimádók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kutyaimádók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kutyaimádók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kutyaimádók közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kutyaimádók vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
13 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás
Cesar Millan huszonegy éves illegális mexikói bevándorló, 1990-ben, amikor az Egyesült Államokba érkezett, legnagyobb megdöbbenésére az ott élő kedvenceket lelkileg betegnek találta. Hiába feszítettek ékszeres kutya-ruháikban, hiába hordták őket krokodilbőr táskában és aranyozott pórázon, ezek a kutyák zaklatottan alvók, agresszívek és megszállottak, félősek és feszültek voltak. Ellentétben a Cesar Millan nagyapjának bérelt földjén, Ixpalinóban szabadon élő, az embert önként falkavezérnek választó ebekkel.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu