Hogyan élsz együtt a kutyáddal?

Hetekre felosztva dolgozunk, tehát egy készültség hétfőtől hétfőig tart. Természetesen ebből többet is lehet adni egymás után: ez a létszámhelyzettől, szabadságolástól függ. Ezalatt a kutyák a laktanyában lévő kennelekben vannak elhelyezve. Reggel kivesszük őket, dolgozunk velük, majd délután visszakerülnek a helyükre. Hétvégére, illetve szabadság alatt van lehetőség a kutyát hazavinni, amennyiben a megfelelő elhelyezést a kutyavezető meg tudja oldani. Ez zárt kertet, és azon belül zárható kennelt jelent. A lényeg, hogy a kutya ne kóborolhasson el, illetve idegen személy nem férjen hozzá, a balesetek megelőzése érdekében. Budapesttől 30 km-re lakom, kertes házban, tehát a szabadságom alatt sem hagyom egyedül a kutyámat. Minden feltétel adott, sőt még futópórázt is építettem neki, így ha vendég jön a házhoz, akkor sem kell bezárnom a kutyát. Ezáltal sokkal közelebbi kapcsolatban vagyunk, mivel a szabadidőm nagy részét is együtt töltjük. Ennek eredményét a fegyelmezés terén, a feladatok végrehajtása alatt látom is. Sokkal könnyebben kezelhető, engedelmesebb a kutya, mint ha sok időt töltenénk külön. Akinek nincs erre lehetősége, az a szabadsága alatt Dunakeszin tartja a kutyáját. A csoporttársak feladata ilyenkor az élelmezés, takarítás, lemozgatás, egészségügyi felügyelet. Fegyelmező, őrző-védő munkát nem végzünk egymás kutyájával. Ezek a kutyák tipikusan „egygazdásak”.

Milyen alaki követelményeknek kell megfelelnetek? Hogyan kell napi szinten, illetve egyéb rendszerességgel gondoskodnod a kutyádról? Hogyan takarmányozod? Van-e pl. chipezve?

Az alaki követelmények ugyanazok, mint más kutyás rendőröknél. Csak egészséges, ápolt, gondozott, érvényes minősítéssel rendelkező kutyával látható el szolgálat. A napi szinten való gondoskodás a szolgálati idő része. A bundaápolás, etetés, egészségügyi ellenőrzés mind a szolgálati idő alatt történik. A takarmányozás anyagi része természetesen a rendőrség feladata, hiszen a kutya nem a saját tulajdonom. Szerencsére ezen nem spórolnak, nagyon jó minőségű munkakutya-táppal látják el a kutyáinkat. Persze az ember sokszor vesz valami csemegét a kutyájának, de erre nem sajnáljuk a költséget. A kutyák azonosító chippel vannak ellátva, az oktatóközpontban beléptetőrendszer működik, így mindig pontosan tudják, hogy melyik kutya hol tartózkodik.

Mi történik a kutyákkal, ha már nem képesek ellátni a szolgálatot?

Alaphelyzetben kilencéves korában nyugdíjazzák a kutyát. Ekkor a vezetője jelképes összegért megvásárolhatja, így a hátralévő éveit jól megérdemelt pihenéssel töltheti. Ehhez azonban a kutyavezetőnek olyan körülmények között kell élnie, ahol elhelyezhető egy ilyen kutya. Előfordulhat, hogy kilenc évesnél fiatalabb kutyát nyugdíjaznak, ennek viszont nyomós egészségügyi vagy más oka van, aminek következtében a kutya „szolgálatra alkalmatlan” minősítést kapott.

Hogyan lehet bekerülni a szolgálathoz, illetve a szolgálaton belül hogyan lehet kutyás az ember?

A jelentkezőnek pályázatot kell benyújtania a szolgálathoz. Ehhez hivatásos rendőrként kell dolgoznia, tehát a kötelező iskolákat ekkorra már elvégezte, valamint jelenleg a két éves szakmai gyakorlat és tapasztalat is követelmény. A pályázatban leírt feltételeknek meg kell felelni, mint pl. „B” kategóriás jogosítvány, jártasság küzdősportokban, látásjavító eszközt nem viselhet stb. Amennyiben a pályázatot elfogadták, a jelentkezőnek komoly orvosi, pszichológiai szűrésen kell részt vennie, majd ezek után a szolgálatnál felmérik a fizikai képességeit. Akik ezen a rostán átmentek, részt vesznek egy régebben hat, most négy hónapos alapképzésen, amelynek a végén, a kiképzők értékelése alapján egyeseket felvesznek, másokat elutasítanak. Átlagosan alapképzésenként az azon résztvevő állomány harmada lemorzsolódik, a többiek pedig már átmentek az előzetes vizsgálatokon, ahol a legtöbben már az elején fennakadtak. A frissen bekerültek általában valamelyik felszámoló alosztályhoz kerülnek; ott kell éveket dolgozni, ezalatt, úgymond, kitanulják a szakmát. Ezután azok, akik késztetést éreznek rá, specializálódhatnak, de van, aki a nyugdíjazásáig felszámoló marad. A megfelelő speciális kiképzés után lehet az emberből a későbbiekben mesterlövész, műszakis vagy kutyás. Jómagam öt évig voltam felszámoló, utána kértem, hogy kutyával dolgozhassak a további munkám során. Fontos, hogy a specializálódás után sem felejtheti el az ember az előző beosztásában tanultakat. Ha a feladat megköveteli, tudnia kell felszámolóként dolgoznia. Ezeket figyelembe véve a képzés után inkább kibővül a feladatköre, amikor az eddig megtanultakhoz még hozzájönnek a választott hivatással járó kötelezettségek. Ha kutyás szeretne lenni az ember, akkor vállalnia kell egy öthónapos „Speciális Elfogó Kutyavezető” elnevezésű szaktanfolyamot, amit a Dunakeszin működő Oktatóközpontban kap meg. Ennek eredményes elvégzése után láthat el a Szolgálatnál kutyás készenléti feladatokat.

Milyen emberi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ideális kutyavezetőnek?

Ugyanazokkal, mint bármely más, kutyával foglalkozó embernek, aki kicsit komolyabban szeretné venni a témát. Határozottnak, következetesnek és türelmesnek kell lennie. Ismernie kell a kutyák általános jelzéseit, nem szabad félreérthetően viselkednie. A legfontosabb azonban, hogy nagyon szeretnie kell a kutyáját. Hol találkozhatnak veletek az érdeklődők? Mikor tartotok nyílt napokat, bemutatókat? Nyílt napokat nem igazán szoktunk tartani. Szakmai jellegű bemutatókat igen, de azok meglehetősen zártkörűek. A nyilvánosság számára általában a Rendőrnapon szoktunk kutyás bemutatót tartani, bár legutóbb például a Polgárőrök Napján volt hasonló megmozdulásunk. Általánosságban elmondható, hogy éves szinten mindössze 2-3 alkalommal találkozhatnak velünk az érdeklődők.

Czéher György