Évről-évre nő az allergiás betegek és köztük is főleg az állatszőr-allergiások száma a világon és sajnos hazánkban is. Sokan betegségük miatt kénytelenek lemondani az állattartásról, pedig különböző gyógykészítményekkel kordában tarthatóak az enyhébb allergiás tünetek. A szakértők már évek óta hívják fel a figyelmet arra, hogy az állatok bőre, illetve az általa kiválasztott protein erősebb allergén, mint maga a szőr, sokakban mégsem tudatosult mind a mai napig.

Az állat allergiáról


A háziállatok tolla, pihéje, nyála, ürüléke, bőrük elhalt és lepergő hámsejtjei, illetve a bőrükben található váladékképző-mirigyek nedvei mind tartalmaznak olyan fehérjekomponenseket, amelyek túlérzékenységi, azaz allergiás reakciót válthatnak ki. A kutyaallergiát okozó allergének olyan fehérjék, amelyek a kutyák nyálában, illetve a korpa formájában megjelenő elhalt bőrsejtekben találhatók meg. Ezek az allergének, illetve az általuk kiváltott allergiás reakciók fajtánként különböznek.

Tartósan fennálló orrváladékozás, orrdugulás, tüsszögés, orr- és szemviszketés, nem bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás, bőrviszketés, és -kiütések esetén forduljunk orvoshoz, mivel valószínűleg valamilyen allergén szüntelenül jelen van otthonunk levegőjében. Ezek a panaszok persze egyéb túlérzékenységet, például virágpor- vagy háziporallergiát is jelezhetnek, de jó, ha az ember tisztában van vele, mi okozza a tüneteit. A szakorvos bőrteszt segítségével állítja fel a pontos kórismét. A teszt során a bőr alá fecskendeznek vagy a megkarcolt bőrre cseppentenek az egyes allergéneket tartalmazó hígított oldatból. A bőr erőteljes pirossága jelzi, mely oldatra, azaz melyik anyagra túlérzékeny a páciens. Az allergiás betegségekből nem lehet végleg meggyógyulni, mai tudásunk szerint persze. Diagnosztizálása és kezelése mégsem felesleges, hiszen a korszerű készítmények tünetmentessé tehetik a betegséget. A fejlesztéseknek köszönhetően az antiallergiás szereknek is egyre kevesebb a mellékhatásuk. Érdemes tehát kipróbálni őket.


Hipoallergén kutyák

A hipoallergén kifejezés azt jelenti, hogy valami az átlagosnál kevésbé vált ki allergiás reakciókat, nem pedig azt, hogy semmilyet. Először az ötvenes években használták kozmetikai termékekre, de napjainkban a kutyafajták kiválasztásakor is előkerül ez a szempont és egyre többen keresik az ilyen állatokat. Egy médiából is ismert példa, hogy a jelenlegi amerikai elnöki család is ebből a megfontolásból döntött egy portugál vízikutya mellett.
Minél kevesebbet vedlik egy kutya, annál kisebb az esélye, hogy allergiás reakciókat váltson ki, mivel a nyál és a bőrdarabkák a szőrben maradnak, és nem kerülnek a földre vagy a levegőbe, de persze ez önmagában még semmire sem garancia. Ugyanis nemcsak a fehérjekibocsátás szintje és a vedlés mennyisége játszik szerepet abban, hogy mennyire súlyos fokú allergia alakul ki. A kutya mérete is meghatározhatja, hogy mekkora eséllyel lesz hipoallergén. Létezik ugyanis egy olyan elmélet is, miszerint a kutya teljes testfelületének mérete inkább meghatározó az allergiát illetően. Azt is mondják, hogy az állat mérete mellett a természetét is figyelembe kell venni a kiválasztáskor, mert a gyakori és heves ugatás hatására a nyálban és a bundában jelenlévő allergén fehérjék sokkal intenzívebben szóródnak szét a levegőben. Ezért egy kisebb, de csendes kutyus jó választás lehet.
Attól azonban a kutatók egyöntetűen óvják az állatbarátokat, hogy egy fajtát hipoallergénként tartsanak számon csupán azért, mert egy allergiás személy tünetmentesen él egy fedél alatt egy bizonyos fajtájú kutyával.
Most akkor mese vagy valóság?
A michigani Henry Ford Kórház szakemberei egy nagyszabású allergia kutatás eredményét ez év júliusában tették közzé az American Journal of Rhinology and Allergy című szaklapban. A vizsgálatban összesen 173 lakásban mérték a hipoallergén vagy normál kutyák által kibocsátott Can f1 fehérje szintet, amely közvetlenül felelős az allergiáért. . Mintákat vettek a padlóról, a kárpitokról és a babaszobából is. Összesen 60 különféle fajtájú, köztük tucatnyi hipoallergénnek nevezett kutyából származó mintát hasonlítottak össze a kutatás során.

A cikk további részét elolvashatja a Kutya Szövetség februári számában.
Keresse az újságárusoknál vagy töltse le digitális kiadásunkat itt.

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7329