A franciák és angolok között zajló hosszú vetélkedés tökéletes lezárása a mindkét nemzet hagyományait egyesítő, bájos francia bulldog. A denevérfülű kutyusok Angliából származnak, de Franciaországban nyerték el mai formájukat. A 19. század elején britek kísérletezték ki a pöttöm bulldogot, amely hamar közkedveltté vált az iparosok, főképp a nottinghami csipkeverők körében. Amikor az ipari forradalom következtében nehéz idők jártak rájuk, sokan közülük Franciaországba költöztek, ahová magukkal vitték az apró termetű bulldogokat is.

A franciáknak megtetszettek, és keresztezték őket számos más fajtával, leginkább spanyol bulldogokkal és terrierekkel (ennek köszönhető a denevérfül), így lettek les Bouledogues Francais, vagyis francia bulldogok. Az angolok ezt persze  nehezményezték, hiszen úgy gondolták, hogy csak egyetlen bulldog van: az angol. Angliában ezért nem igazán kedvelték a frenchie-ket, a közvélemény azután kezdte elfogadni őket, hogy VII. Edward vásárolt egyet magának. A francia bulldogot mint fajtát az angolok 1904-ben ismerték el.

A 20. század fordulójára a fajta a csatorna mindkét oldalán divatossá vált, és az egyesült Államokban is elterjedt, olyannyira, hogy 1898-ban megalakult az Amerikai Francia Bulldog Klub (French Bulldog Club of America, FBCA), székhelye a new yorki Waldorf-Astoria Hotelben volt.  Az I. világháború után a frenchie-k népszerűsége drámaian csökkenni kezdett, és ez a tendencia megmaradt egészen a 20. század közepéig. Manapság sokan előnyben részesítik a kisméretű, rövidszőrű kutyákat, amelyek jobban megfelelnek a városi életmódnak, lakásban is tarthatóak, így a francia bulldogok ismét divatba jöttek. Míg régen vadászatok alkalmával vetették be őket, ma inkább öleb-funkciót töltenek be: kedvelik őket, mert játékosak, jól alkalmazkodnak, és kellőképpen éberek is. Szeretnek az emberek között lenni, és más kutyákkal is jól kijönnek. Élvezik, ha a figyelem középpontjában lehetnek.

A francia bulldogot tartók azonban gyakran szembesülnek a fajta fizikai, egészségi állapotát fenyegető kihívásokkal. Mivel a frenchie-knek nagy fejük és széles válluk van, azonban a medencéjük keskeny, a kölykök ritkán születnek természetes úton, a császármetszés jellemző. A többi lapos orrú fajtához hasonlóan a francia bulldogok is érzékenyek a hőségre és a nagy hidegre. Muriel P. Lee a French Bulldog című könyvében a következőt írja: Amikor megvettem az első frenchie-met, a tenyésztő azt mondta: Amikor frenchie-t veszel, kérdezd meg: Horkol? Pukizik? Ha mindkét kérdésre igen a válasz, jól választottál.

 Feljegyezték, hogy a Titanic utasai között volt egy Gamin de Pycombe névre hallgató francia bulldog is, aki sajnos nem élte túl a katasztrófát. (Ez a fedélzeten tartózkodó kutyák közül csak két pominak és egy palotapincsinek adatott meg.) Érdekes egybeesés, hogy a hollywoodi hírességek közül pont a Titanic sztárja, Leonardo DiCaprio a legismertebb Frenchie-gazdi. Kutyusa neve Django - volt barátnőjével, Gisele Bündchennel közösen vásárolták, szakításuk óta az eb hol Leonál van, hol Gisele-nél. A kis sármőröknek olyan népszerű színésznők sem tudtak ellenállni, mint Christina Ricci (Ramon), vagy Reese Witherspoon (Coco Chanel).

http://szobacirkalo.blog.hu/2009/07/14/oleb_elit_7_resz_francia_bulldogok