Mint ismeretes, a március 11-ei földrengésben és az azt követő cunamiban súlyosan megrongálódott a Fukusima atomerőmű is. A szabadba kerülő erősen sugárzó anyagok miatt a komplexum körül 20 kilométeres sugarú körben minden embert kitelepítettek. A gyorsan végrehajtott művelet és persze az emberekben lappangó (érthető) félelmek miatt mindenki csak a legszükségesebb holmikkal menekült, emiatt sok házikedvenc is az evakuációs zónán belül maradt.

Az élelem és gondoskodó gazdik nélkül hátramaradó állatok magányosan vagy csapatokba verődve járják a kiürült utcákat. A róluk készült fotók többször felbukkantak mostanában a sajtóban, ami láttán több állatvédő is cselekvésre szánta el magát. A helyi és külföldi állatbarátok rendszeresen visszatérnek a kiürített zónába, hogy ellássák az elhagyott kutyákat.

A rögtönzött mentőalakulatok címlistákkal és “személyleírásokkal” érkeznek, amiket azoktól az aggódó gazdiktól kapnak, akiknek kedvence valamilyen oknál fogva hátramaradt. Ezekben az emberekben jelenleg a besurranó mentőakciók táplálják a reményt, hogy újra láthatják még háziállataikat.

Az állatvédők nem viselnek drága, különleges védőruhát, mindössze általános eszközöket, például maszkokat visznek magukkal küldetéseikre. “ Megértem a nukleáris veszélyt meg mindent, de azok az állatok lényegében hátra lettek hagyva, hogy éhen pusztuljanak” - indokolta hozzáállását az egyik önkéntes, Isabella Gallaon-Aoki.

Az 56 esztendős Etsumi Ogino is mentőcsapatot szervezett, miután éhező, az utcákon kóborló sheltie kutyákról látott egy fotót egy helyi újságban. Felkeresték a lapot és a fotóstól megtudták, a környék melyik részén készítette a felvételt, majd azt is kinyomozták, hogy egy regisztrált tenyésztő állatairól van szó, akinek a címét is ki tudták deríteni.

A lelkes csapat ezután elindult a lezárt zónába (némelyikük csupán egyszerű esőkabátot viselt védőruha gyanánt) és az útlezárások között lavírozva meg is találták a szellemvárosban bolyongó kutyákat. Néhány finom falattal a kocsikhoz is tudták csalogatni őket, összesen 20 kutyát tudtak így kimenekíteni.

Isabella Gallaon-Aoki és társai tudják, hogy nagyon veszélyes amit csinálnak, de ez sem tántorítja el őket terveiktől. Mint mondták, megértik a kormány azon döntését, hogy az akut vészhelyzetben csak az emberekkel foglalkoztak, hiszen ez az elsődleges feladata. Azt viszont hibaként róják fel, hogy az állatok megmentésére önként jelentkező magánszemélyek és szervezetek munkáját nem segítik valamilyen módon.