Az idegi zavarok enyhe formája lehet például szuka kutyáknál a nyugtalansággal, izgatottsággal és féltékenységgel kísért dühös ugatás, amivel igen csak terhére tud lenni környezetének.

Nagyon kellemetlen társakká tudnak válni az úgynevezett félelmükben harapók. Hirtelen, minden különös előjel – morgás nélkül – odakapnak, harapnak. Ehhez társul általában egy nagyon erős, zajokkal, fényekkel és érintéssel szembeni érzékenység is. Ezek a tünetek sok fajtánál jelentkeznek, nem kevés gondot okozva a gazdiknak. Megfelelő homeopátiás kezeléssel ezek a zavarok megszüntethetők. Mások ugatással, morgással határozottan jelzik harapási szándékukat – őket csak pórázon vezethetjük, különben minden, különösen kisebb fajtársukra azonnal rávetnék magukat.

Gyakran találkozhatunk olyan dühös kutyával, mely legszívesebben szétmarcangolna minden látogatót, ha nem avatkozna be a gazdája. Idővel ugyan hozzászokik a vendég jelenlétéhez, de annak távozásakor mégis újra támad. A mennydörgések és szilveszteri petárdadurranások sok négylábú társunknak igazi gyötrelmet jelentenek, hiszen hallásuk negyvenszer érzékenyebb a miénknél.

Idősebb, egyébként jó fizikai állapotban lévő kutyákkal szokott előfordulni, hogy éjszakánként - miközben mindenki békésen alszik - nyugtalanul össze-vissza botorkálnak, és ki szeretnének menni a szabadba. A gondos gazdi ilyenkor csodálkozva tapasztalja, hogy ez látható ok nélkül történik, hiszen dolga végezetlenül, máris vissza akar menni a lakásba, és bent folytatja az egy idő után igen csak zavaró mászkálást.

Nagyon kínos a gazdiknak, ha egy kiállításon ül ki a félelem az állatára. Kész vesződség annak, akinek vezetnie kell. Szétszórt, izeg-mozog, izgatott, rángatja a pórázt, hirtelen zajra a félelemtől teljesen kijön a sodrából. Ellenszegül, nem hallgat a beidegződött vezényszavakra, nem létező legyek után kapkod, behúzza a farkát, zavarodottan szaladgál körbe, vagy lecövekel, mint aki mindent elfelejtett, amit eddig megtanult. Az ilyen típus könnyen felismerhető arról, hogy nem bírja az egyedül létet, és izgatott állapotban hasmenése van.

Ez a típus sem marad szívesen egyedül, vihar idején hatalmas félelem lesz úrrá rajta. Gyorsan kimerül, de utána viszonylag rövid idő alatt össze is szedi magát. Többnyire a helytelen emberi közreműködés játszik szerepet a félelemnek azon formájánál, mely az egyedüllétre képtelenségben nyilvánul meg. Ugatás, dühös harapás, szőnyegre vizelés, függönyszaggatás, bútorrágcsálás a jellemző viselkedési tünetek, melyek részei a státuszért vívott harcnak is. Külön kell választani a homeopátiás szerekkel is kezelhető beteges megnyilvánulásokat azoktól, melyek a rossz nevelésből erednek, melyeket másként kell ellensúlyozni.

Az embernek mindig az első számú falkatagnak kell lennie! Ellenkező esetben a kutya igyekszik uralkodni a környezetében élőkön. A félreértések elkerülése érdekében már a kapcsolatunk elején éreztetni kell vele, hogy a lakás bizonyos helyiségeibe nem mehet be, mint pl. gyerekszoba, hálószoba. Nem szabad megengedni, hogy felugorjon székre, fotelre vagy kanapéra, sem a gazdi ölébe, sem az ágyára. A magaslat, mint perspektíva nagyon fontos a kutya szempontjából. Minél kisebb a magassági különbség közte és az ember között, annál egyenrangúbbnak érzi magát. A kutya igazán akkor érzi jól magát a bőrében, ha engedelmeskedhet – simogatást, dicséretet csak a végrehajtott parancsok után kapjon. Sok bosszúságtól tudja magát megkímélni az ember, ha mindig érezteti fölényét a kutyával. Olykor-olykor az is segít, ha a kutya fejét, nyakát, vagy vállát megragadva azt könnyedén hátranyomva ülő helyzetbe kényszerítjük. Ezzel erős dominanciát fejezünk ki a részünkről.

http://www.haziallat.hu/allati-trendi/homeopatia-kedvenceinknek/kutyak-viselkedeszavarai/4568/