A kullancsok a pókszabású ízeltlábúak, ezen belül az atkafélék közé tartozó szárnyatlan külső élősködők. A nőstény 2-9 évig tartó élete során több ezer petét rak, melyekből a lárvák a hőmérséklettől függően 2-8 hónap múlva kelnek ki. A petéből kibújó lárvák fejlődéséhez vérszívás szükséges. A táplálkozástól függően a fejlődés teljes időtartama átlagosan 3 év. A háziállatok, földön fészkelő madarak és hüllők, vadon élő emlősök, valamint az ember vérét szívja. Fűszálakon, bo

krokon legfeljebb 1,5 méter magasságban

 lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Hűvös, nedves homokban táplálék nélkül 3-6 évig is elél, a fiatal alakok azonban az éhezést kb. csak egy évig bírják. Szélsőséges klímaviszonyokat is elviselnek,  Skandináviától Olaszországig mindenfelé előfordulnak. Ellenségük a szárazság vagy a hideg tél, mivel az elpusztítja az varban telelő kullancsokat. A hideg tél nálunk

most elmaradt, ezért is a kitüntetett figyelem az élősködőkkel szemben. A kullancsok aktivitása tavasszal, a felmelegedéssel kezdődik és rendszerint az ősz végi fagyok beálltáig tart, a kifejlett kullancsalakok jelenlétével azonban gyakorlatilag egész évben számolnunk kell. Erdőkben, erdők szélén élnek, ahol bőséges az aljnövényzet és magas a páratartalom - a tűző napon hamar elpusztulnak. Számos fajtájuk ismert, itthon kb. 25 féle található meg. Az 1-4 mm nagyságú kullancsok főleg a dúsabb növényzetű ligetes, fás, bokros területeken fordulnak elő különösen nagy számban, de napjainkban már szinte mindenhol jelen vannak. Olyan kutyák is veszélyben vannak, amelyek a belvárosi kerületekben élnek, vagy egy családi ház kertjében, és el sem hagyhatják azt.

Hogyan terjesztenek fertőzést?

A kullancs közvetítette fertőzések leggyakrabban szúrással (nyállal) történnek. A kullancs azonban más módon is fertőzhet. A kullancs székletében is lehetnek kórokozók. A széklet beszáradása után az felporzik, s így a közelben lévő ember vagy háziállat légúti fertőzést szenvedhet. A bőrsebbe került széklet is fertőzhet. Az elhalt kullancs testében élve maradnak a mikroorganizmusok, és a tetem porladása után is megvan a belégzéses fertőződés lehetősége. A széklet és a tetem porladás után az állattartó épületek és a ritkán használt hétvégi bungalók takarítása során fertőződhetünk. A természetben legelő birka, kecske, vagy tehén nyers tejének jóleső kortyolásakor is fertőződhet az óvatlan kiránduló a kullancs által a kérődzőkbe juttatott kórokozótól. A kullancsok terjesztette kórokozókkal fertőzött erdei állatok testváladékaikkal szennyezik a növényzetet és a természetes vizeket, ahol közvetett úton mi is fertőződhetünk. A fertőzött kullancs vagy ürüléke lenyelésével is bekövetkezhet a fertőződés, elsősorban kisgyermek és kutya esetében.

http://www.interzoo.hu/kutya/Kullancs.html