Az elválással kapcsolatos magatartászavarok közös vonása, hogy mindig olyankor figyelhetők meg, amikor a kutya egyedül van. Különböző okok húzódhatnak meg e magatartásformák hátterében. Egyes kutyák csak a gazda távollétében mutatják a nemkívánt viselkedést, mások viszont a gazdi jelenlétében is, ha épp nem velük foglalkozik.

A probléma megoldása nem könnyű, hiszen a kellemetlen magatartásformák éppen a gazdi távollétében jelentkeznek, így nincs lehetőség a közvetlen viselkedésalakításra. A kezelés lényegét így az okok feltárása és megoldása jelentheti.
Mik a leggyakoribb tünetek? A rombolás, bepiszkítás, az ugatás-vonítás, de előfordul nyálzás, hányás, hasmenés vagy akár agresszív viselkedés is. Mindezek célja végső soron a gazda eltávozásának megakadályozása.

Az elválással kapcsolatos viselkedészavarok hátterében a szeparációs szorongás áll. Arról van szó, hogy a kutya folyamatosan igényli a gazdája társaságát és stressztünetekkel reagál amikor egyedül marad, ami megtörténhet a lakásban, de akár az autóban várakozó kutyák esetében is. A szeparációs szorongástól szenvedő kutya stresszt él át a gazda távozási szándékának legkisebb jeleit érzékelve is. Ezek az ebek gazdájukat a lakáson belül is mindenhová követik, szobáról szobára járnak utána, és láthatóan szoronganak, ha nem érezhetik a gazdi szoros fizikai közelségét. Sok gazda arról is beszámol, hogy a kutya még a fürdőszobába is követi őket, olyan, mintha az "árnyékuk lenne".

Amikor a fizikai közelségre és kapcsolatra nincs lehetőség, az ilyen kutya mindent megtesz, hogy a gazdáját maga mellett tudhassa. Olyan pihenőhelyet választ, ahonnan a lakás nagy részét szemmel tudja tartani. A gazda távozásakor tapasztalt problémákon kívül a szeparációs szorongástól szenvedő kutyák a tulajdonos érkezésekor is jellemző módon viselkednek, túláradó örömmel és lendülettel üdvözlik az érkezőt. A távozás legkisebb jelére vagy lehetőségére pedig feszültek és szorongók lesznek.

Előfordul, hogy a kutya gazdája távollétére nem megfelelően reagál, miközben nem mutatja a túlságosan szoros kötődésre utaló többi jeleket. Ezek az állatok inkább az elkülönítést viselik rosszul, nem a gazdi távozását. Számos tényező segítheti elő ezt az állapotot, például a kutya mozgás- és foglalkoztatásigényének a kielégítetlensége. Azokban az esetekben, amikor a gazda rendszeresen tiltja a túl élénk és aktív viselkedést, az eb úgy érezheti, gazdájának távollétében végre módja nyílik egy ki "vadulásra". Az élménykereső kutyákon kívül azok is frusztrálttá válnak az elkülönítés miatt, akik ugatva-vonítva fejezik ki érzéseiket, így nemtetszésüket vagy rossz közérzetüket is. Ha a gazda érkezése nem vet véget a kutya zaklatottságának, az egyre növekvő frusztráció, romboláshoz vezethet.

Ezek a kutyák általában előre megérzik, hogy gazdájuk mikor akar elmenni otthonról, és változatos módokon próbálják ezt megakadályozni. Ez a viselkedés tulajdonképpen egy tanult magatartás, és ezek a kutyák (a szeparációs szorongástól szenvedőkkel ellentétben) inkább kontrollálják gazdájukat és nem annyira függnek tőlük.

Ahhoz, hogy a szeparációhoz köthető problémák okaihoz és gyökeréhez eljuthassunk, részletes és sok szempontra kiterjedő felderítést és vizsgálatot kell végeznünk, és minden egyes tünet és kóros magatartás hátterében törekednünk kell a kiváltó okok megtalálására. A szeparációs problémák sajátossága, hogy közvetlenül nem figyelhetők meg. Hasznos lehet filmfelvételeket készíteni, mert ezek a kóros magatartást teljes valójában mutatják meg. Az ilyen jellegű problémákat csak egyéni kezeléssel lehet megoldani, a speciális kiváltó ok megszüntetésével. Minél korábban kérünk segítséget, annál hatékonyabb lehet az eb magatartásának megváltoztatása és a saját hangulatunk javítása.

http://www.hazikedvencek.hu/index.php?com=site&menu_id=23&kezdorecord=&start=&sub=1&cikk_id=89