A népi megfigyelések szintjén közhely az erősebb kutya érvényesülésének elve, de a tudomány azt vizsgálja, valóban így van-e?

A kutatók Balázs Hedvignek, a Csipkéskúti Kennel vezetőjének öt vizsláját és egy keverék kutyáját vizsgálták. Nagy felbontású GPS készüléket erősítettek az állatokra és több mint 800 ezer adatpontot gyűjtöttek a hat kutya és gazdájuk 14 sétája alkalmával. Az adatok igazolták, hogy a futási sebesség és a gazdától való távolság jellemzők az egyes kutyák mozgására.

A kutatást Vicsek Tamás akadémikus, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának vezetője kezdeményezte. Arra voltak kíváncsiak, hogy a csoportban élő emlősöknél mi határozza meg a mozgás dinamikáját.

Az eredményeket a PLoS Computational Biology című szaklapban publikálták.
"Ugyan sokan tartanak több kutyát, mégsem tudunk szinte semmit sem arról, hogy a sétáltatások során a kutyák egymástól függetlenül mozognak-e és csak a gazdához igazodnak vagy van köztük valamilyen interakció. Ha van, akkor kik kezdeményezik általában a fordulásokat és kik azok, akik főként csak átveszik az irányváltásokat? Milyen tényezők alakítják, hogy egy kutya inkább vezető vagy követő lesz?" - sorolta a kérdéseket Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.

A tudósokat az érdekelte, hogyan hoz közös döntést mozgásának irányáról egy állatcsoport. Ilyenkor azé az állaté a vezető szerep, amelyiket a többiek követik. A GPS-adatokat a gazditól kapott részletes információkkal vetették össze.

A falkán belüli dominancia vizsgálatánál azt keresték: két adott kutya közül melyik ugat hamarabb vagy többet, ha idegen jön a házhoz; melyik eszik hamarabb, ha egyszerre kapnak enni; verekedéseknél melyik győz és melyik nyalogatja gyakrabban a másik száját (ez a behódolás, alávetettség egyik jele). Ennek alapján a legdominánsabb kutya az, amelyik hangosabb a többinél, rendszeresen nyer az összetűzésekben és akinek behódolnak a többiek.

A kutatásban vizsgált vizslatenyészetben egy hétéves, jól képzett és számos szépségversenyt nyert szuka a domináns falkavezér.

Feltérképezték a kutyák személyiségét is: a félénkséget, az emberekkel szembeni agressziót, az aktivitást, a képezhetőséget és a más állatokkal szembeni agressziót.

Az adott vizslafalkánál a kutatók egyértelműen igazolták, hogy a többieknél dominánsabb, idősebb, képezhetőbb, kontrollálhatóbb és agresszívabb kutyák befolyásolják leginkább, illetve irányítják a csoportos mozgást. A vizsgált falkában tehát a dominancia sorrend és bizonyos személyiségjegyek is kapcsolatban álltak a csoportos mozgásban betöltött vezető szereppel.

Kubinyi Enikő egy érdekes, de meglehetősen rejtélyes kijelentéssel zárta eredményeik ismertetését: "A kutyák mozgásának elemzése alkalmas lehet emberek automatizált személyiségmérésére."

Egyetlen falka vizsgálata persze csak a kezdet, a kutatást ki kell terjeszteni.

http://www.allatportal.hu/allati_hirek/az-erosebb-kutya--jut-lehetoseghez/331/