Gyakorta hallani a gazdiktól ismétlődő jelenségekkel kapcsolatos kérdéseket, megállapításokat: "Az én kutyám ilyen vagy olyan, ezt vagy azt csinálja, így és így viselkedik" - mintha ezek a dolgok belülről fakadó személyiségjegyek, megmagyarázhatatlan és megváltoztathatatlan adottságok volnának. Pedig a rendellenes viselkedés többnyire nagyon is kézzelfogható környezeti hatásokra vezethető vissza, és az esetek nagy részében korrigálhatók

A kutyák egy-egy baleset vagy betegség kapcsán hosszabb-rövidebb ideig fáradtak, kimerültek, letörtek, kedvetlenek, szomorúak lehetnek. A gazdi vagy a másik kutyatárs hirtelen elvesztése, esetleg a megszokott környezetből váratlanul menhelyre, kutyapanzióba, bentlakásos kutyaiskolába, egészségügyi karanténba vagy kennelbe történő kerülés szintén jelentős kihatással lehet a kutyák pszichikai állapotára. Más esetekben látszólag minden külső ok nélkül tapasztal hasonló jelenségeket négylábú kedvencénél az ember. Hozzánk hasonlóan a kutyais lehet lelkibeteg, szenvedhet pszichikai problémákban vagy depresszióban. A balesetek, testi és szervi betegségek esetén természetesen azonnal állatorvosi segítségre szorul az állat. Pszichikai probléma esetén a legtöbb esetben a gazdi és a kutyaemberi társai segíthetnek az állaton.

Érzelmi betegségek kutyáknál

Amennyiben egy életvidám, mozgékony, jókedvű kutyahirtelen változást mutat a megszokott viselkedéséhez képest és közömbösséget, fáradtságot, kimerültséget, magába zárkózó és szomorkodó magatartást mutat, vagy meglepetésszerűen félni kezd olyan ingerektől, amelyek korábban nem jelentettek számára problémát, akkor érdemes átlagon felüli figyelemmel kísérni néhány napig az állat viselkedését. Ha a tünetek 2-3 napnál hosszabb ideig mutatkoznak, mindenképpen érdemes a kutyát alapos állatorvosi vizsgálattal leellenőrizni. ugyanis jó néhány testi betegség létezik, amelyik szoros kihatással lehet az állat viselkedési és magatartási változásaira. Amennyiben a kivizsgálás során nem lehet szervi betegséget megállapítani, akkor valamilyen lelki probléma lehet a viselkedésváltozás oka.

A pszichikai megbetegedéseknek többféle változata fordulhat elő a kutyáknál:

-        különböző félelmi zavarok

-        agreszív megnyilvánulások

-        szobatisztasági zavarok

-        viselkedési zavarok

-        neurózisok

-        depresszió.

Depresszió

Az amerikai agyspecialista, R. Sapolsky megállapítása szerint a krónikus depresszió kialakulása az átvivőanyagokkal, a neurotranszmitterekkel áll összefüggésben. Ezek azok az anyagok, amelyeknek segítségével az agykéreg folyamatosan befolyásolja az agynak az ösztönös és érzelmi cselekvéseket irányító területeit. Az ember és a kutya között ebben nincs különbség. A kutyák esetében a legközismertebb neurotranszmitter a szerotonin, amely a jó hangulatért, életvidám és aktív viselkedési megnyilvánulásokért felelős. Vizsgálatok kimutatása szerint minél kevesebb szerotonin van vagy képződik a kutyaszervezetében, annál inkább csökken az állat önbizalma, döntőképessége és emelkedik a depressziós megnyilvánulások intenzitása. Minél magasabb a szerotoninszint, annál inkább jókedvű, bátor, domináns, aktív, mozgékony a kutya.

A kutyák hangulatváltozása egy bizonyos határon belül teljesen normális és természetes jelenség. Az egyik nap lehetnek jobb kedvűek, szellemileg és testileg aktívabbak, egy másik nap pedig kevésbé. Az időjárásváltozásokat kísérő légnyomásváltozások, a Föld mágneses terének és energiavonalainak változásai ugyanúgy befolyásolják hangulatukat, mint az emberekét. Egy hétvégi, hosszú biciklitúra, vagy stresszel telített küllemkiállítási nap, netán egy mentőbevetést követö nap után természetesen regenerálódásra van szüksége a kutya szerveinek, legfőképpen az idegrendszerének, ezért teljesen indokolt, hogy ilyen és hasonló esetekben többet pihen, fekszik, alszik, majd a fizikai és szellemi egyensúly visszaállása után ismételten a megszokott hangulatot és viselkedést mutatja.

Ettől eltérően kell kezelni azokat a jelenségeket, amikor látszólag nem történt közvetlen kiváltó esemény, a kutyanem szenved testi betegségben, és mégis hosszabb időn keresztül megváltozott hangulatot és viselkedést mutat. Nincs kedve játszani, letargikusan, kedvetlenül indul a megszokott sétákra, átlagon felül sokat fekszik és alszik, étvágytalan vagy keveset iszik, esetleg csökken a testsúlya. Külön említést érdemel a reaktív depresszió jelensége, amikor ugyanazok a kiváltó okok nem csökkentik az állat aktivitását, hanem növelik: a kutyanyugtalanná válik, gyakran változtatja pihenőhelyét, és éjszaka sem alszik a megszokott nyugodtsággal, ha nem föl-fölébredve járkálni kezd. Amennyiben ezen szimptómák egyértelműen megállapíthatók, akkor mindenképpen érdemes a kiváltó okok keresésére időt és figyelmet szentelni, esetleg szakember segítségét igénybe venni.

A depresszió főbb kiváltó okai:

-        a gazdi vagy más közvetlen embertárs elvesztése

-        másik kutya vagy egyéb állattárs elvesztése

-        élettér, tartási körülmények változása

-        a szociális környezet hirtelen megváltozása,

-        izoláció, bezártság.

A hosszan tartó depressziós pszichikai állapot csökkenti a szervezet általános védekező- és ellenálló-képességét. Ennek megfelelően a hosszabb ideig depresszióban szenvedő kutyák érzékenyebbé válnak a fertőző betegségekre, és a hasmenés, hányás, gyomor- és bélproblémák szintén gyakori mellékjelenégek lehetnek. Amikor egy kutyaa lelkibetegségnek ebben a fokozatában szenved, akkor már általában testhőmérséklet-, szív- és légzésritmus-zavarok is egyértelműen kimutathatók.

Gyakorta a gazdi számára is egyértelműen megfigyelhető külső kísérőjelenségek is jelentkeznek. A szőrzet fénytelenné válik és veszít korábbi esetleges selymességéből, a kutya szeme zavarossá válik, vagy általánosan csökken az érzékszervei által vezérelt reakcióideje. Szélsősőges esetben a gazdi elvesztése és az esetleges bezártságból eredő stressz olyan súlyos depressziót okozhat a kutyánál, hogy megtagadja az élelem- és folyadékfelvételt, belázasodik, és napokon belül életveszélyes állapotba kerülhet.

Mit tehet a gazdi?

-        a korábbinál több időt tölteni az állattal, és megpróbálni közös aktivitásokra motiválni;

-        a korábbinál hosszabb sétákat tenni, nyugodtés stresszmentes környezetben;

-        új játékokkal próbálkozni;

-        több simogatással és gyengéd testkontaktussal csökkenteni a depressziós megnyilvánulásokat;

-        korábban nem ismert kutyák közé vinni, és azokkal közös játékra motiválni;

-        amennyiben korábban két kutya volt egy közösségben, érdemes ismét egy másik kutyát beilleszteni a falkaéletbe;

-        valamilyen alternatív állatgyógyászati módszerrel kezelni.

A szakszerű terápia során a fő cél az állatot különféle módon rávezetni arra, hogy érzékszerveivel ismét a valós környzetét, a körülötte élő embereket és állatokat érzékelje. Érdekessé, vonzóvá kell tenni a kutya számára a napi életritmust. Játékos gyakorlatokkal, nyugodt környezetben, de nem a korábban megszokott helyszíneken tett sétákkal, más kutyákkal való találkozásokkal kell érdekessé tenni számára az életet. A szomorkodó, letargikus pillanatokon figyelmének más irányba való terelésével kell átsegíteni.

A hosszabb vagy rövidebb ideig tartó depressziós szakasz kutyánként nagyon szélsőséges lehet. ugyancsak nagyon eltérő lehet a depressziót követő rehabilitáció időszaka is. Tapasztalati megfigyelések alapján elmondható, hogy az élettér és tartási körülmények megváltozásából eredő depresszió tovább tart és súlyosabb lehet, ha a változás negatív irányú. Ezzel szemben a rosszabb körülményekből jobba kerülő kutyák viszonylag gyorsan alkalmazkodnak az új környzethez, új falkatársaikhoz, az esetleges depresszív megnyilvánulások enyhébbek, és nem is tartanak olyan hosszú ideig.

Kezelési lehetőségek

A klasszikus állatgyógyászati módszerek arra irányulnak, hogy gyógyszeres kezeléssel befolyásolják az állat agyában a neurotranszmitterek mennyiségét, illetve termelődését. A fitoterápia, vagyis a növényi terápia nagyon kedvezően hozzájárulhat a depressziós kutya állapotának javulásához. A népi gyógyászatban is használt lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatium) virágszirmaiban és leveleiben megtalálható hatóanyagok rendkívül kedvező hatásúak a hangulati és érzelmi mélypontra jutott kutyák állapotának javításában. Gyógyszertárakban és gyógynövény-szakboltokban filteres tea és kapszula formában recept nélkül egyaránt kapható ez a szer.

A homeopatikus szerek közül az Ignatia, a Pulsatilla és a fönt említett orbáncfűből készített Hypericum perforatum alkalmas a depresszió leküzdésének elősegítésére. A pontos potencia és adagolás végett ajánlott homeopatikus tapasztalatokkal rendelkező állatorvoshoz fordulni. A Bach-virágkivonatok közül a Nr. 11 szil (Ulmus procera), Nr. 21 vadrepce (Sinapis arvensis) és a Nr. 30 szelídgesztenye (Castanea satival) virágokból megfelelően összeállított keverék szintén jelentősen hozzájárulhat a depressziós tünetek elmúlásának meggyorsításához. A fentiek mellett ajánlatos a depreszióban szenvedő kutya táplálékában megnövelni azokat a természetes húsanyagokat, amelyek átlagon felüli mennyiségben tartalmazzák a tryptophan nevű aminosavat tartalmaznak: ilyen a hal, a csirke- és a pulykahús.

Tapasztalatok szerint a fenti lehetőségek rendkívül jól kiegészíthetik és támogathatják, de nem helyettesíthetik a depresszív állapot elmúlását elősegítő célirányos tréninget, a környezeti és tartási körülményeknek, valamint az ember és a kutyakapcsolatának megváltoztatását. A különböző gyógyszeres kezelések és terápiák nem pótolhatják azt, hogy a gazdinak és az állat emberi társainak a korábbinál több időt kell tölteni az állattal, és megpróbálni közös aktivitásokra motiválni, figyelmét elterelni, új életperspektívát fölajánlani számára.

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4367