Kutyaimádók

A póráznak két vége van

12 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

A kutya eredete

Az ember legjobb barátja csupán szociális élősködő lenne? A legújabb genetikai kutatások szerint a kutya talált az emberre, s nem fordítva! Az ember és a kutya barátsága már több mint tízezer éve tart. Az idők során ez a kapcsolat a különböző fajok között létező egyik legszorosabb kapcsolattá tökéletesedett. A házi kutyának napjainkban több, mint 300 fajtáját ismerjük, melyeket a zoológusok egyetlen fajba sorolnak. A faj tudományos neve: Canis familiaris. A házi kutyákat sokféleképpen csoportosítják, de szinte mindig a használati cél szolgál a rendszerezés alapjául. Bár számos fajtát ma már inkább csak kedvtelésből tartanak, eredetileg szinte mindegyiküket valamilyen különleges feladatra tenyésztették ki. Ilyenek többek között a terelés, a vadászat vagy őrző-védő munka. Ennek megfelelően alakult az egyes fajták vérmérséklete, felépítése és viselkedése. Mindezek alapján hat csoportba soroltuk a kutyafajtákat.

1. kopók, agarak
Feltehetően a legősibb kutyafajták, melyek a vad felhajtásában segédkeztek az embernek. Közéjük tartoznak a kutyafélék családjának leggyorsabb tagjai: a nemes vonalú, "szemmel" vadászó perzsa és angol agarak. A többnyire rövid szőrű kopókat - így például az angol vérebet - kitűnő szimatukért tenyésztik.
2. pásztorkutyák
A kutyafajták igen régi csoportja, hiszen már sok évszázaddal ezelőtt alkalmazták őket nyájak, csordák terelésére. Többnyire szarvasmarhák és birkák, ritkábban szarvasok, sőt baromfi őrzésében is segédkeztek. A jó pásztorkutyák szemmel tartják a jószágot, és visszaterelik az elkóborolt állatokat, anélkül hogy sérülést okoznának nekik. Tenyésztésük egymástól elszigetelt helyeken történt, ez tükröződik a mai fajták sokszínűségében is. Mozgékony, tanulékony, többnyire különleges szőrzetű állatok.
3. társasági kutyák
A királyi udvaroknál kezdődött, és évszázadokon át népszerű, divatos elfoglaltság volt a kutyák kedvencként, ölebként való tartása. A csoportba tartozó fajták általában szelídek és apró termetűek.
4. munkakutyák
Szerte a világon számos feladat ellátására képeztek ki kutyákat: szánhúzásra a havas, jeges területeken; épületek, állatok őrzésére; hegyi és vízi mentésre. A csoportba tartozó fajták többnyire nagy testűek, tanulékonyak, intelligensek.
5. terrierek
Nagy-Britanniából származó kutyafajták. Zömüket az előző évszázadban tenyésztették ki. Kis termetű, szívós, élénk, szinte fáradhatatlan állatok. Rendkívül kíváncsi természetűek, nagy élvezettel kutatják környezetüket. Első osztályú kotorékebek, azaz a föld alól is kiássák, kiűzik, majd a kopók elé hajtják a rókákat és a rágcsálókat. Ragaszkodó természetüknek köszönhetően népszerű kedvencek.
6. vadászkutyák
Az emberrel közvetlen közelségben dolgozó, érzékeny, engedelmes, tanulékony állatok. Közéjük tartoznak többek között a vizslák, a spánielek, a szetterek és a retrieverek. Sokféleképpen segíthetik a vadászok munkáját: nyomon követik vagy jelzik a vadat, majd elhozzák a zsákmányt.

„Lehet kutya nélkül élni, de nem érdemes!”

Kutyákat a világ minden pontján tartanak más és más okból. Valaki csak egy hű társat keres bennük, másoknak nagy szolgálatot tesznek azzal, hogy őrzik a házat, vagy terelik az állatokat. Sok országban pedig a vakok, a siketek és a fogyatékos emberek életét teszik teljessé. A kutyatartás nagy felelősséget ró a gazdára, egyedül tőle függ, hogy kutyájára milyen sors vár. Ezért a kutyatartásról nem szabad elhamarkodni a döntést. A kutyák társaságkedvelők, kiegyensúlyozott étrendre, sok mozgásra és rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és barátságosak maradjanak.

Nagyságuktól, színüktől és fajtájuktól függetlenül mindannyian hűséges, odaadó és szerető barátaik embertársaiknak, akikkel együtt élnek ezen a Földön.

Mit is kell ehhez tennünk? Először is tudatosan kell döntenünk a fajtaválasztás kérdésében. A nevelés szempontjából lényeges, hogy milyen fajtát választunk, hiszen az általános engedelmességi feladatokon túl lehetnek speciális igényeink is, például ha egy igazi házőrzőt szeretnénk. Ilyen fajta a német juhászkutya, a dobermann, a boxer, az airedale terrier, az óriás schnauzer vagy éppen a rottweiler. Ezeket a fajtákat az intelligencián túl a kiváló állóképesség, a bátorság, a mozgékonyság és a masszív testalkat jellemzi. Ezek a tulajdonságok a munkakutyáknál nélkülözhetetlenek. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy rendőrkutyának olykor több bűnözővel is fel kell venni a harcot. A munkakutyákat - bármely területen dolgoznak is - speciális képzésnek vetik alá. A kiképzés, nevelés alapja a szeretet. Ha szeretjük a kutyát, és miért ne szeretnénk, hiszen azért vagyunk kutyatartók, akkor nagyon sok mindent el tudunk érni. Másik fontos dolog a következetesség és a jutalmazás.

A fajtaválasztás utáni következő lépés az egyed kiválasztása. Ez azért fontos, mert egy alomban is nagyon eltérő jellemű egyedek lehetnek, amelyek más-más feladatra lehetnek alkalmasak. A kölyök életének első 12 hetében sok minden eldől. Kiderül, hogyan tud közösségi viszonyokat kialakítani a testvérekkel, milyen lesz az emberhez fűződő kapcsolata, melyeket a jó és a rossz tapasztalatai alapján él meg. Ezt az időszakot nevezik korai szocializációnak, és általában ilyenkor kerülnek új gazdihoz is. A legfontosabb jellembeli tulajdonságok a kutya életének 4-16. hete között alakulnak ki, ezért a tenyésztőnek döntő a szerepe. A kiválasztott kölyök legyen mozgékony, de ne túl élénk, érdeklődő tekintetű. Ha például csettintünk egyet, akkor szaladjon hozzánk, érdeklődve figyeljen, és ne húzódjon be egy sarokba. Másik fontos kérdés a kutya neme. A kanok keményebbnek mondhatók, néha keményebb kéz kell hozzájuk, mint a szukákhoz (a keményebb kéz elvét ne értsük félre, agresszivitással, fizikai, illetve lelki bántalmazással nem juthatunk előbbre). A szukák könnyebben taníthatók, simulékonyabbak és kevésbé bonyolódnak hatalmi harcokba. Ennél a kérdésnél nagyon fontos a gazda egyénisége is. Van, akihez egy szuka és van, akihez egy kan kutya illik jobban. Ha kiválasztottuk a kutyát, és lehetőség van rá, az 5. héttől látogassuk a tenyésztőnél, és játszunk vele. Ennek nagy hasznát vesszük, ha majd a 8-10. hét körül hazavisszük és már kedves ismerősként tekint ránk. A kutyák nem úgy kommunikálnak, mint az emberek. A kutyanyelv teljesen más, mint az emberi, és a gazdinak kell megpróbálni megérteni és megtanulni a kutyák nyelvét. Míg az emberek elsősorban szóban kommunikálnak, a kutyák a jelek, jelzések, testbeszéd útján. Hogy jó tanárok legyünk, először nekünk kell megtanulnunk a kutyák testbeszédét.

Mit kell tennünk, hogy kutyánk pszichikai, és testi egészségben, jól érezze magát otthonunkban?

A kölyökkutyák oltásait kb. 6-8 hetes korban tanácsos elkezdeni. Az elválasztás után legalább 10 napot kell várni, mert az anyaméhen belül felvett illetve az anyatejjel kiszopott ellenanyagok még a kölykök vérében keringenek, és az oltóanyag által kiváltandó hatást károsan befolyásolják. Az anyai ellenanyagok szintje az elválasztást követő napokban radikálisan csökken, és a kis állat fokozottan fogékonnyá válik a betegségekkel szemben, ezért az utcára ebben az időszakban szigorúan tilos levinni a kölyök állatot. Az utcai sétáltatást tanácsos az első négy védőoltás után elkezdeni.

Féreghajtás:
Sokan nem tudják, hogy a kölykök már az anyaméhben fertőződhetnek, és bennük az orsóférgek már 5-6 hetes korban komoly fertőzést okozhatnak. Az ilyen kiskutyák pocakja etetés előtt is nagy, hordószerű. Gyakran hánynak és a hányadékban vékony, cérnametéltre emlékeztető, kb. 2-3 cm hosszúságú fehér orsóférgeket találunk. Súlyos esetben a nagy mértékben elszaporodó férgekből méreganyagok szívódnak fel a kis állat szervezetébe, mely akár végzetes is lehet.Ennek megelőzése érdekében tanácsos a féreghajtást 4-7 hetes korban - az oltások előtt - elkezdeni és 2 hetes időközökkel legalább 3 hónapos korig ismételni. Így időközben, a petékből kikelt férgeket is elpusztíthatjuk, és az oltások hatékonysága is nagyobb lesz. A későbbiekben a féreghajtást, 3-6 havonta érdemes megismételni.

Bolhátlanítás:
A kölykök külső élősködői közül leggyakrabban a bolhák okoznak kellemetlenséget. A hívatlan vendégek a szőnyegben vagy a padlórepedésekben meghúzódva hónapokig "étlen-szomjan" éldegélnek, és alkalmas pillanatban ugranak fel az állatokra egy kis "falatozásra". Téves azt képzelni, hogy nincs bolha, ha az állaton nem találunk egy fia bolhát sem. Egyes kutyák allergiássá válhatnak a bolhák nyálára, amely bőrgyulladást okozhat. A bolhák ellen - a kutyakölykökre is alkalmazható - a bolhanyakörv, spray, tabletta és por nyújthat védelmet. Ezek alkalmazásáról mindig kérjük ki az állatorvos véleményét. Tavasszal érdemes a kullancs elleni védekezésre is gondolni. Állatpatikákban kapható olyan nyakörv, mely hatékonyan védi kedvencünket mind a bolhától, mind pedig a kullancstól. Érdemes tudni, hogy a kullancs a kutyára nézve halálos kimenetelű betegséget is terjeszthet.

Táplálás
A kölyök megfelelő tápanyagellátása talán a legkritikusabb kérdés, hiszen az intenzív növekedés időszakban a nem megfelelő takarmányozás egy életre károsan befolyásolhatja kedvencünk jövőjét. Sokan azt hiszik, hogy ami jó az embernek, az a kedvtelésből tartott állatoknak is megfelelő. Ez nem így van! Számos kutatást végeztek a kölyökkutyák tápanyagigényének meghatározására, amely eredményeket felhasználva forgalomba hoztak úgynevezett Junior tápokat. Ezek a tápok biztosan az állat megfelelő fejlődését biztosítják. A konzerv és a szárazeledelek egyaránt teljes értékű eledelt jelentenek. Ha nem áll módunkban granulátum eledeleket venni kedvencünknek, otthon is összeállíthatjuk az optimális táplálékot. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy a táplálékban megfelelő arányban legyen benne a hús, a szénhidrát (tészta, rizs) és a zöldség. Ha otthoni koszttal etetjük kutyánkat, mindenképpen kiegészítő vitaminokról és csonterősítőkről kell gondoskodnunk. A kölyökkutyákat fél éves korukig naponta háromszor, féléves koruktól 1 éves korukig naponta kétszer, és egy éves koruk után naponta egyszer kell etetni, mindig ugyanabban az időben.

Falkaélet

Mivel kutyánk hozzánk hasonlóan társas lény, aki közösségben él (falkában), fontos számára az a kapcsolatrendszer, és viselkedési szabályrendszer, aminek mentén szerveződik élete. A vadkutyaféléknél, a farkasnál, viselkedésüket vizsgálva az etológusok számos érdekes megfigyelést tettek, illetve fedeznek fel ma is. Nekünk, kutyatartóknak sem szabad megfeledkeznünk azokról a természetes igényekről, amivel kutyánk az élet országútjára lép, és szem előtt kell tartanunk képességeit, illetve azt, hogy nekünk kell megtanulnunk kommunikálni vele. A vezető szerepét is nekünk kell megragadnunk, és kölyökkorától éreztetnünk kell, hogy a falkavezér szerepére nincs esélye! Ahhoz, hogy idegrendszere ne torzuljon, illetve megtanulja az emberi falkában élés alapvető szocializációját, következetes, és egyenes nevelésnek kell alávetnünk. Amint az ajánlott védőoltásait megkapta, a lehető legkorábban vigyük idegen emberek közé, és találjunk neki hasonló korú társakat is. Az külön jelentőséggel bír, ha szert teszünk idősebb kutyákkal való ismeretségre, akár a későbbi képzés helyszínéül szolgáló kutyaiskolában. Lakókörnyezetünkben biztos nem vagyunk egyedül újdonsült kutyatartókként, és játszótársra találva a sétáltatás is nem várt örömökkel gazdagszik. Mivel kutyánknak az oltási procedúra végére már otthoni környezetben meg kellett szoknia a pórázt, illetve nem zártuk el a hozzánk érkező ismerősök elől sem, vannak ismeretei arra vonatkozóan, hogy kíváncsiságától vezérelve, félelmet nem ismerve nyíltan közeledjen az új dolgok felé. Ezt kihasználva a sétákat tartalommal tölthetjük meg, ismertessük meg kutyánkkal a tömegközlekedési eszközöket, sportpályák közelében a kisebb- nagyobb embertömeget, a zajokat, egyéb hirtelen bekövetkező eseményeket. A szoktatás ideje alatt legyünk türelmesek, és tartsuk be a fokozatosság elvét! Sétáinkat ne csak a kietlen, ingerszegény környezetre korlátozzuk! Ha van lehetőségünk, keressünk fel vendéglátó ipari helyiséget is, ahol szívesen segítenek kutyánk szocializációjában azzal, hogy nem tessékelnek ki bennünket szó nélkül, mert négylábú kísérővel jöttünk. Ez a fejlettebb országokban a napi kultúra szerves része ma már, nekünk viszont van még lemaradásunk.

folytatás a kutyák tanításáról

Hornyák Zoltán
dogtrainer.hu