A kutya a táplálék megragadására, leharapására és feldarabolására, valamint védekezésre, támadásra használja fogait. Külsejüket tekintve a fogak különböznek egymástól, formájuk a rendeltetésétől függ.

Az elöl levő fogak, a metszőfogak feladata a táplálék megragadása. A szélső metszőfogak mögött találjuk a szemfogakat, melyek a támadás és az önvédelem eszközei, de megragadott táplálék megtartására és feldarabolására is szolgálnak. A szemfogak mögött az elő- és utózápfogak helyezkednek el, melyek jobb és baloldalon egyenlően oszlanak meg. A zápfogak felszíne egyenetlen éles dudorban végződik, és a szilárd táplálék felaprózására hivatottak. Rágás közben az állkapocs alulról felfelé mozog.
A fogak lehetnek tej- és állandó fogak. A tejfogak 3 hetes kortól kezdve bújnak elő, bizonyos idő múlva kihullnak, és felcserélődnek maradó foggal.

A metszőfogak váltódása a kölyök 2 hónapos korától kezdődik. A fogak alul az állkapocs-, felül az áll- és az állközötti csont fogmedreiben rögződnek. A fog félhold alakú részét gyökérnek, a szájüregbe kinyúló darabját koronának nevezzük. A fog a csontnál keményebb dentilből áll. Még keményebb anyag, a fogzománc borítja a koronát. A fog üreges belsejében a lágy rész (pulpa) helyezkedik el, melyben vérerek és idegek haladnak keresztül.
A kutya élete során a fogak koronája lekopik, ennek alapján határozhatjuk meg az egyed életkorát. A fogak megjelenésének időpontja és működésük időtartama szerint különbséget teszünk tej-, továbbá valódi (maradó) fogak között.

Tejfogak

A tejfogak többnyire 3-4 hetes korban jelennek meg, szopás közben már ekkor felsérthetik az anyakutya emlőit. Néhány élettani jelenség előzi meg a tejfog áttörését, például a fogíny puhább lesz, elvékonyodik, rajta kis dudor támad, a szövetek szétválnak, és előtör a tejfog. Először az apró, hegyes tejmetszőfogak jelennek meg. Legtöbb esetben szabálytalan sorrendben történik, bár némi egymásutániság mégiscsak megfigyelhető. A felső tejmetszők közül először a fogófog (I1), később a szegletfog (I3), majd a középfog (I2) hasad ki. Az állkapocsban a 21. napon a fogófog, a 25. napon a szegletfog hasad.
A tejmetszőfogak karcsúak, egymástól távol ülnek. A 6. héttől kezdetét veszi előbb az alsó, majd a felső tejmetszőfogak kopása, s egymástól való távolodása. A 4. hónap vége felé befejeződik a kopás , kilazulva, ferdén állnak a fogmedreikben, és a fogváltás ekkor veszi kezdetét.

A kékesfehér, hegyes, karcsú tejszemfogak a 30. napon jelennek meg. A valódi szemfogaknál erőteljesebben görbültek, gyökerük rövidebb, hosszúságuk ezzel szemben megegyezik. A tejelőzápfogak csupán nagyságukban és gyökerük hosszában különböznek a valódi előzápfogaktól. Az alsó tejelőzápfogak kissé nagyobbak, mint a felsők.
A tejfogak kisebb számban találhatók, fennmaradásuk a kölyök életének 4.hónapjáig tart. Gyorsan kopnak, a valódi fogak kibúvásakor gyökerük felszívódik, és kinyomják a megmaradt tejfogrészt. Bizonyos idő múlva a tejfogak maradó fogakra váltódnak. A tejfogak hasonlítanak a maradó fogakhoz, de jelentősen kisebbek. Gyökerük hosszabb és karcsúbb, mint a kinn lévő fogkorona. A fogváltás felé közeledve, a tejfogak között egyre nagyobb a távolság. A tejfogaknál ritka az alaki és a számbeli eltérés. A hibás előre- és hátraharapás kölyökkorban már észrevehető. A tejfogak száma 30.

Valódi fogak

A maradó fogak erősebbek, nagyobbak mint a tejfogak. Sokáig, olykor a kutya élete végéig megmaradnak. Kétfélék lehetnek: vannak, melyeket a tejfogak nem előznek meg és vannak, melyek a tejfogak helyén nőnek ki. A végleges fogazat 7 hónapos korban alakul ki. Már ekkor is jelentkezhetnek különféle problémák, és néha előfordul, hogy a tejfogak nem esnek ki maguktól. Ilyenkor állatorvosi beavatkozásra van szükség. A rosszul nőtt fogak elronthatják a metszőfogak szabályos találkozását (a harapást), időben történő közbelépés kismértékben segíthet ezen.

A valódi fogak esetében is megkülönböztetünk: metszőfogakat (I), szemfogakat (C), előzápfogakat (P), utózápfogakat (M). A maradó metszőfogak száma alul és felül 6-6, a szemfogak száma alul és felül 2-2, az előzápfogak száma alul és felül 8-8, az utózápfogak száma alul: 6, felül: 4. A valódi fogak száma 42.
A valódi metszőfogak elnevezése: a fogófog (I1), a középfog (I2), a szegletfog (I3), melyek egymás mellett enyhén ívelt sorban helyezkednek el. A felső metszők erősebbek és az I1-től az I3-ig fokozatosan nagyobbodnak. Ajaki felületük domború, a nyelvi felületük enyhén vájt.

A szemfogak a legnagyobbak és a legerősebbek, enyhén hajlottak, kúpalakúak. Az alsó szemfogak jobban hajlottak, mint a felsők, megközelítően azonos nagyságúak. Az alsó előzápfogat (P1) alig lehet észrevenni. Hiánya azt is jelentheti, hogy ez a piciny fog ott van az állkapocsban, csak éppen nem bújt elő. Az előzápfogaknál a felső P1 fog 5 hónapos, az alsó valamint a felső P2 fog 6 hónapos, az alsó és felső P3 és P4 fog 5-7 hónapos korban váltódik. Az utózápfogak közül az M1 4-5 hónapos, az M2 5-6 hónapos, az alsó M3 6-7 hónapos korban hasad. Tejfog tehát nem előzi meg a moláris (M) fogakat. Az előzápfogak felül a P4 fogig, alul az M1 fogig fokozatosan nagyobbodnak, és felül a negyedik (P4), alul az 5. fog (M1) a legnagyobb.

Az alsó és felső metszőfogak záródása

Az alsó fogak helyeződése, az alsó- és a felső fogsor záródása nemcsak a táplálék megrágása miatt, hanem a rendellenességek kialakulása szempontjából is lényeges. A szabályos záródás biztosítja, hogy a fogak egymásra egyenletes nyomást gyakorolnak, ezért egyformán kopnak.
Szabályos (ollószerű) harapáskor a kutya felső metszőfogainak belső felülete egyharmad részben takarja az alsó metszőfogak külső felületét.Az alsó és felső metszőfogak enyhe ívben, az elő és utózápfogak fokozatosan kifelé térő, közel egyenes sorban helyeződnek. A felső fogsor takarja az alsót - szabályos fogazat esetén - kiegyenlített.

A gömbölyű fejű fajták (boxer, angol és francia bulldog stb.) alsó és felső metszőfogaik harapása különbözik az előbb említettektől. Ezek a kutyák előre harapással rendelkeznek, ez a harapási forma tulajdonképpen rendellenesség, az állcsont a szabályosnál rövidebb, az állkapocs viszont normál nagyságú. A harapás mélysége nem lehet olyan nagy, hogy az egyed metszőfogai zárt száj mellett látszódjanak. A fogmutogatás gyakorta jár együtt ferde állkapoccsal és nyelvmutogatással.

Fogrendellenességek

Öröklöttek vagy szerzettek lehetnek. Az öröklött rendellenességgel bíró egyed tenyésztésbe állítása nem javasolt. Amennyiben a fogak hibás helyeződései szerzettek - ami ritkán fordul elő -, akkor ez nem befolyásolhatja az ilyen kutya tenyésztésbe vételét, ez ugyanis nem örökletes hanem szerzett foghiba.

Örökölt fogrendellenességek

Tétre harapás – harapófogó harapás - az alsó és a felső metszőfogak rágófelületekkel találkoznak.

Előreharapás – csukafogazat - a felső metszőfogak kisebb nagyobb távolságban az alsó metszők mögött helyeződnek.

Hátraharapás – pontyfogazat - a felső metszők az alsó metszőfogak előtt vannak.

A metszőfogak egymástól távol állása és egymáshoz közel állása főként az alsó metszőfogaknál gyakori. Szabálytalan helyeződés lehet: előre vagy hátrahajlás, oldalhajlás, hossztengelye körüli előfordulás, fogsor melletti helyeződés. Foghiány az elő- és az utózápfogak esetében fordul elő. Leggyakoribb az állkapocsban lévő P1 fog hiánya.

Valódi metszőfogak kopása és kiesése

A valódi metszőfogak - váltódásuk után - fokozatosan sorban nőnek, és kopásuk 1 éves korban indul. A felső metszőfogaknál kezdetben a főcsúcs, majd a mellékcsúcsok kopása kezdődik el. Tartási és táplálási viszonyok nagymértékben befolyásolják a fogak kopását. Az idősödő kutya valódi metszőfogainak kihullása valamiféle szabályszerűség szerint történik. Kezdetben az alsó, majd a felső metszőfogak hullanak ki.

http://kutyaspolo.hu/szobakutya/cikk/kuty%C3%A1k-fogazata