A kutya- a többi állathoz hasonlóan- individuális organizmus, több, mint az idegrendszerrel vezérelt biológiai funkciók összessége.A viselkedés alapját az állat zárt genetikai programja adja.A viselkedés a nyitott genetikai program szerint alakul, melyeket az egyedfejlődést kísérő környezeti tényezők is jelentősen befolyásolnak.Ezek szerint az öröklődés és a tanulás a viselkedés meghatározó elemei.

A kutya öröklött viselkedési mechanizmusainak kiváltásához nincs szükség előzetes tapasztalatokra, a környezet azok nélkül is reakcióra, válaszcselekedetekre készteti a szervezetet.A  viselkedésnek ezt a részét ösztönnek, ösztöncselekvésnek nevezzük, melyek az állatban a születés pillanatától fogva működnek, és az egyedfejlődés során a szükséges pillanatokban automatikusan jönnek elő.A szervezet belső állapotát a késztetések jellemzik, melyek a következő tényezők lehetnek: szomjúság, éhség, szexuális vágy, harag, harci kedv, keresőkedv stb.

A veleszületett viselkedéssel szemben a tanult viselkedést a kutya- a többi állathoz hasonlóan- tanulással szerzi meg. Az öröklött viselkedésformák egyszerű mozgássorozatból állnak, a tanulás ezeket a rövidebb sorozatokat köti össze.A tanulási folyamat során nem az ösztönmozdulat módosul, hanem a mozdulatsor elemeinek kiváltódása és egymásutánisáag.Az egyedekre jellemző ösztönös viselkedés alapvetően meghatározza a taníthatóságot.

A kutya érzelmei egyrészt a szervezett élettani állapotával függenek össze, másrészt a környezeti ingerek is hatással vannak rá.A kutya érzelmeinek sokszínűsége hasonlítható az emberéhez.A kutya jellemrajzának szerkezete a fajra jellemző veleszületett viselkedésből és az egyedi képességek alapján megtanult viselkedésbőlépül fel.A kutya őseitől, a farkasoktól örökölte a falkaszellem törvényeit.A kutya tisztán falkaállat, viselkedése falkakereső, egyedi életének a falka élete a bázisa.Ez az úgynevezett falkakereső tendencia az alapja az ember-kutya kapcsolatnak is.A kuyta gazdájának, azaz saját falkájának territóriumát megvédi a betolakodókkal szemben, a falkatagoknak járó védelem a gazdát is megilleti.

Az emberrel való kapcsolat kialakításának alapja a falkához való kötődés.A kutya számára az ember testesíti meg az anyát, melyet elvesztett, majd a kölyökkor elmúltával a falkavezért.A domináns (uralkodó) egyed, a vezér képe és a falka képe a gazda személyében összpontosul.A hűség a falkatársnak szól, ha nem sikerül azzá válnunk a kutya szemében, akkor nem várhatjuk el, hogy hűséges legyen hozzánk.A munkakutyákkal kapcsolatban elvárt alapvető tulajdonság a bátorság, ami mellett természetszerűleg jelentkezik ellentettje, a gyávaság.A kutya nem keresi a veszélyes helyzeteket, az összetűzés kikerülése ösztönös viselkedés az állatvilágban, melyet csak az ember nevelő-kiképző munkája, ill. a gazda iránti hűség szoríthat háttérbe.Az éberség a legősibb ösztönös viselkedés.Az állat állandóan elemzi környezetének ingereit, folyamatosan készenlétben áll az esetleges ellenséges támadások elhárítására.

A veszéllyel kapcsolatos reakciók- a veszélyről jelzést adni a társnak, ill. megvédeni őt- szintén falkaszellemből következnek.A kutya tetteivel kapcsolatban bűntudatot is érezhet, ami a vezér (a gazda) rosszallásától való félelmét jelzi.Jó és rossz között csak saját tapasztalatai alapján tud különbséget tenni. Számára a jó viselkedés az, amit nem követ büntetés és rossz az, amit igen.A kutyák ismerik a színlelés művészetét is.Néha úgy viselkednek, mintha nem lennének tisztában az adott helyzettel.

A kutya viselkedésével kommunikál, a közlési jelek hang, szag és mozdulatsorok (vizuális és érintési jelek) kombinációiból állnak össze. Kommunikációjuk bonyolult kódrendszerre épül, amelyet csak a saját fajtatársai ismernek.Az ember és a kutya a közöttük felépülő kommunikáció érdekében meg kell hogy ismerjék egymás nyelvét.A párbeszédben viszont az embernek kell megtanulnia a kutya nyelvét, mert erre csak mi vagyunk képesek.A fogyelmes gazda a kutyával való együttélés során elsajátíthatja a társ hangképeinek értelmezését, így felismerheti a hangjelzéseket.Aki ismeri a kutya "nyelvét", a külső gesztusok alapján felismeri az állatra éppen ható környezeti tényezőket vagy a viselkedést kiváltó belső állapot jellegét.A kutya pózolásával, faroktartásával, arcjátékával, hangadásával közli belső állapotát, vagy szándékait a környezet felé, hiszen ő képtelen megtanulni, megérteni nyelvünket.A szavakat kísérő mozdulat és a szavak hangszíne azért fontos a kutya számára, hogy jobban megértse szándékainkat.Az ember közlési gesztusait a kutya könnyen megtanulja, mert számuk nem nagy, jelentésük pedig csaknem azonos a kutya által használtakkal (pl. fenyegetés).A kuya közlésrendszerében kiemet szerepe van a szagjeleknek, melyekkel territóriumukat, azaz azt a "vadászterületet" jelzik, ahol a kutya él.A vizelési pontokat folyamatosan felkeresik, és vizeletükkel újból megjelölik mozgásterük határát.

A területbirtokló magatartás főleg a kanokra jellemző.A kutya agresszivitását legközvetlenebb és leggyakoribb módon a területvédelem válthatja ki.A territóriumba behatolt állat vagy ember egyaránt lehet a "támadás" célpontja.Agresszivitás főleg akkor alakulhat ki, ha hiányzik a domináns gazda, ill., ha a kutya elzárten él, csak kevés emberrel, kutyával van kapcsolata.Az elkerülési viselkedés és az agresszivitás a szociálisan rosszul nevelt állatra jellemző viselkedési forma.Az "embertelen", elhanyagolt, vad környezetben tartott és nevelt könnyen elvadulhat és veszélyessé válhat.Ezért is fontos, hogy megfelelő környezetet biztosítsunk kutyánkank, és figyelmes, szakszerű gondozásával biztosítsuk testi és szellemi fejlődését.

http://wwiinnxx.mindenkilapja.hu/html/18985777/render/kutyak